Ügyfélszolgálat telefonszám: 06 72 512 240

A klímákról

Egyre szélesebb körben alkalmazunk klímaberendezéseket nem csak irodaházakban, munkahelyen, hanem lakás célú épületekben is. Ez egyrészt magyarázható a különböző évszakokban előálló egyre szélsőségesebb időjárási körülményekkel, másrészt komfortszint igényünk növekedésével. A split klíma igen népszerű megoldás, pedig igazából nem is klíma.

 

Komfort klíma otthonra

A piacon széles körben megtalálhatóak a különböző légfűtők, léghűtők, hőszivattyúk, split klímák, zónás klímarendszerek, párásítók, szárítók, szagelszívók, komplex légtechnikai rendszerek, fan-coilok, mennyezeti hűtőgerendák stb... Vajon mi a különbség közöttük? Mi dönti el, hogy háztartásunkban melyikre van szükségünk, melyiket válasszuk?

A kérdés megválaszolása előtt szükség van rá, hogy tisztázzunk néhány, a témához kapcsolódó fogalmat, tévhitet. A klimatizálás, a közhiedelemmel ellentétben, nem egyenlő a levegő hűtésével/ fűtésével.
A klimatizáló berendezés a levegő legalább kettő tulajdonságának egyidejű szabályozott megváltoztatására alkalmas (például hőmérséklet + páratartalom). Tehát a közhiedelemmel ellentétben az egyszerű split klíma nem klimatizáló berendezés, mivel az csak a levegő hőmérsékletének változtatására alkalmas, azaz egyszerű légfűtő-léghűtő eszköz.

A legfejlettebb légtechnikai rendszerek egyben klímaberendezések is. Ezek sokrétű levegőkezelésre alkalmas eszközök.

Általuk lehetővé válik

  • a helyiség levegőjének temperálása (mely magában foglalja a fűtési és a hűtési funkciót is)
  • a levegő relatív nedvességtartalmának szabályozása (nedvesítés és szárítás egyaránt)
  • az előírt levegőminőség szabályozása (frisslevegő bejuttatása a komforttérbe, szagelszívás, levegő visszakeverés, pára-, szennyezőanyag-, szag-, por-, pollen-, vagy épp a felesleges hő elszállítása)

A klímaberendezések csoportosítása számtalan módon történhet.
Alkalmazási mód szerint megkülönböztethetünk:

  • ipari/technológia klímaberendezéseket és
  • komfort klímaberendezéseket.

Mivel a cikk a lakossági célú felhasználásra fókuszál, így a továbbiakban csak a komfort klímaberendezések alcsoportjával foglalkozunk, illetve azon belül is csak a legelterjedtebb berendezéssel, a split klímával.

Split klíma

Olyan helyiség levegő temperáló berendezés, mely alapvetően két részre tagolódik: kültéri és beltéri egységre. A beltéri egységben csak az egyik hőcserélő (fűtési szezonban kondenzátor, hűtési szezonban elpárologtató név használatos), a belső ventilátor, a légszűrő és a vezérlő elektronikák kapnak helyet.
A kültéri egység tartalmazza a nagyobb zajjal működő rendszerelemeket, mint a kompresszor, a külső ventilátor, illetve a külső hőcserélő (fűtési szezonban elpárologtató, hűtési szezonban kondenzátor név használatos). Az elnevezés az angol „split” szóból eredt. Jelentése „osztott”. Ez is utal az elkülönülő beltéri és kültéri egységre.

A split klímák nagy előnye, hogy a legjelentősebb zajforrás, a kompresszor, házon kívül van. Tehát a komforttérben tulajdonképpen csak a belső ventilátor működik, mint zajforrás. A technológia sajátja, hogy a kondenzátornál keletkező páralecsapódást (kondenzvizet) el kell vezetni (cseppvíz vezeték).
A jelenség abból adódik, hogy a levegő nedvességtartalma hideg felületen kicsapódik (leglátványosabb példa a jelenségre a hideg söröspohár külső felületén jelentkező páralecsapódás). A cseppvíz elvezetésének igénye hűtési üzemben a kültéri, fűtési üzemben a beltéri egységen jelentkezik.

Előnye, hogy olcsó beruházás a hűtési igény kielégítésére. Családi ház esetében már közel 150 - 200 000 Ft befektetéssel megoldható a telepítése, mely összeg tartalmazza az anyagárat és a beszerelést is. Ezen kívül jól szabályozható. A szabályozás nem csak az előírt hőmérséklet tartására, de a temperált levegő légsugarának irányítására is kiterjedhet.

Sokat fogyaszt, és fűti a szomszédot

Hátránya, hogy üzemeltetése során jelentős villamos energiaigénye van, mely az áramszámla nyári növekedését is jelenti. További hátrány, hogy a jelenlegi energetikai trendek nem támogatják ezt a fajta hűtési módot. Az energetikai tanúsítvány kiállításánál egyértelmű negatívum: akár energetikai kategóriacsökkentést is eredményezhet a beszerelése egy épületbe.

Az egyik legvitatottabb hátránya, hogy a működésére jellemző (lásd termodinamika Carnot-körfolyamat), hogy a helyiségben jelentkező hőigénnyel (ha pozitív fűtés, ha negatív hűtés) párhuzamosan jelentkezik egy ellentétes jelű hőtranszport a kültéri egységen. Tehát egyszerűsítve: télen hűti, nyáron fűti az épület külső homlokzatát.

Ezzel egy öngerjesztő folyamat indulhat be, ami főleg többemeletes épületeknél lehet kedvezőtlen: alsó szomszédunk split klímája őt ugyan hűti, de a kültéri egység minket még jobban melegít a kánikulában...